A Klíma Átláthatósági Jelentés arra figyelmeztet, hogy a világ 20 leggazdagabb országában gyors ütemben nő a karbonkibocsátás. A BBC News által ismertetett jelentés szerint a G20-ak országaiban tavaly a pandémia miatti leállások következtében 6 százalékkal csökkent a szén-dioxid-kibocsátás, de idén 4 százalékkal nőni fog. Kínában, Indiában és Argentínában meg fogják haladni a 2019-es karbonkibocsátási szintet.
Egy új tanulmány szerint ismét erőre kapott a széndioxid kibocsátás a világban, különösen a világ 20 leggazdagabb nemzetében – számol be a hírről a BBC.
Ahhoz, hogy 2050-re valóban megvalósuljon a nettó zéró ÜGH-kibocsátás, a megújuló energiák részesedésének a tavalyi 12%-ról több mint kétharmadra kell nőni az éves globális energiamixben és ehhez a jelenleginél háromszor több befektetés kell már 2030-ig a megújuló energiákba, amelyhez világos gazdaságpolitikai döntések kellenek – hangsúlyozta a Nemzeti Energia Ügynökség (IEA) a szerdán kiadott éves jelentésében. Ez a hónap végi glasgow-i ENSZ klímacsúcsra hangolva azt is üzeni, hogy ha csak a jelenlegi fontolva haladás forgatókönyve szerint változik a világ energiafelhasználása, akkor 2100-ra 2,6 Celsius fokkal nő a globális átlaghőmérséklet az ipari korszak előttihez képest, azaz drámai éghajlati következmények lehetnek. A jelentés felvázolja az előttünk álló évtizedek várható energiaszükségleti pályáját is, amelyből kiderül például, hogy egyelőre még nőni fog a gáz- és olajfogyasztás, az utóbbinál azonban már első alkalommal tetőzést vár a 2030-as évek elejére.
Boris Johnson 2035-re teljesen megszabadítaná az Egyesült Királyságot a szénhidrogénektől, ezzel is csökkentve országa nem hazai energiaforrásoktól való függőségét.
A Portfolio által rendezett Energy Investment Forum 2021 tiszta energiaforrásokkal és ellátásbiztonsággal foglalkozó szekciójának fókuszában a digitalizáció, az energiahatékonyság, illetve az ellátásbiztonság, és az időjárásfüggő megújuló energiaforrások rendszerintegrációs kihívásai álltak. Ezek voltak a fő témái a szekció panelbeszélgetésének is, ahol többek között felmerült a gáztüzelésű erőművek jövőbeli szerepe, az energiatárolás, az új uniós klímacsomag, a MAVIR tervei, illetve a rendszerek okosítása, és finanszírozási kérdések is. Alábbi összefoglaló cikkünkben áttekintjük a beszélgetés legfontosabb témáit és gondolatait.
Idén is megrendeztük már hagyományosnak mondható energetikai konferenciánkat, amelyre szeptember 30-án került sor a MEKH szakmai támogatásával. Az Energy Investment Forum 2021-en ezúttal is nagy nevek vettek részt és aktuális témákkal jelentkeztünk. Ezek közé tartozott többek között a klímasemlegesség elérésének kérdése, az energiaátmenetben rejlő lehetőségek és kihívások, a megújuló energiaforrások időjárásfüggősége, illetve a digitalizáció és a hidrogéntechnológia is. Alábbi összefoglaló cikkünkben áttekintjük a konferencia legfontosabb gondolatait és témáit.
"A zöld megállapodás lényege egy karbonsemleges gazdaság létrehozása 2050-ig, és emiatt a 2030-as célokat is úgy kell módosítani, hogy sokkal ambíciózusabbak legyenek" - mondta el Hoós Éva, az Európai Bizottság (DG Energy) szakpolitikai tisztviselője a Portfolio Energy Investment Forum 2021 konferenciáján.
Hamarosan új vállalat részvényei jelenhetnek meg a magyar tőzsdén, a naperőművek akvizíciójával és üzemeltetésével foglalkozó NAP Zrt. papírjait már regisztrálták a BÉT-en, néhány héten belül jöhet a csengetés a tőzsdén, és elindulhat a kereskedés a NAP-részvényekkel. Vadas Lászlóval, a NAP Zrt. vezérigazgatójával és Nagy Péter Gáborral, a Budapesti Értéktőzsde Értékesítési, Marketing és Kibocsátói Akvizíciók Igazgatóságának vezetőjével beszélgettünk a NAP terveiről, az akvizíciós lehetőségekről, a vállalat tőzsdei felkészüléséről és a későbbi tőkepiaci terveiről is beszéltünk.
Az elmúlt hónapokban alaposan átalakult a német pártok népszerűségi sorrendje, miközben májusban még úgy tűnt, hogy a Zöldek lehetnek egy következő kormánykoalícióban a vezető kormányzó erő, mostanra lecsúsztak a harmadik helyre a szociáldemokrata SPD és a jobbközép CDU/CSU mögött. A most vasárnapi választáson kialakuló végső sorrendet szinte lehetetlen megjósolni, mivel a választók nagy része bizonytalan, de az már látszik, hogy mindenképpen koalíciós, és nagy valószínűséggel három pártból álló szövetség vezetheti majd a következő években Németországot. Hogy mit jelentene egy akár hónapokig elhúzódó koalíciós tárgyalás a pártok között, mik lehetnek azok a területek, ahová a következő német kormány több forrást allokál, és ebből mely vállalatok részvényein keresztül profitálhatnak a befektetők, ebben a cikkben foglaltuk össze.
Az ESG trendek előretörésével – amit a piaci elvárások mellett most már jogszabályi előírások is hajtanak – egyre több hazai cégvezetőben merül fel az egymillió dolláros kérdés: érdemes-e elkezdeni átállni ESG alapú működésre vagy sem?
A megújuló energiatermelés célértékeinek elérésében az elektrifikáció, Paks II. megépítése, a napelemes kapacitások növelése és a villamos energia felhasználásával előállított hidrogén játszhatja a kulcsszerepet – mondta Horváth Péter János, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) elnöke a Magyar Elektrotechnikai Egyesület éves vándorgyűlésén.
A Portfolio Property Investment Forum 2021 Konferencia Zöld szekciójában tartott előadást Tóth Zoltán, az E.ON Hungária Csoport egyedi ügyfél és települési megoldások értékesítési vezetője "Fenntartható ingatlanok a változó energiakörnyezetben" címmel. Az előadásból kiderült, hogy a cégcsoport milyen fejlesztések mentén tudja csökkenteni egy bevásárlóközpont, vagy egy irodaház energetikai költségeit, de szó volt a 4D transzformáció jegyében megvalósuló fenntarthatósági törekvésekről is.
2022-től a CPI Hungary az ingatlanportfóliója üzemeltetéséhez szükséges villamos energiát kizárólag megújuló erőforrásból biztosítja, így egyrészt nagy lépést tesz a fenntartható épületüzemeltetés felé, másrészt a bérlőik is jelentős mértékben csökkenthetik az ökológiai lábnyomukat.
Az elmúlt hónapokban a Kínával kapcsolatos hírek nagy része arról szólt, hogy a helyi szabályozó szervek sorra regulázzák meg a különböző ágazatokat (technológia, ingatlan, oktatás, gaming), amelynek hatására meredeken csökken ezeknek a vállalatoknak a részvényárfolyama. Ha befektetői szemmel vizsgálja valaki Kínát, akkor hamar bele fog botlani két nagyon is ellentétes álláspontba: vannak, akik bottal sem piszkálnák a kínai eszközöket, a másik oldal viszont a manapság igencsak népszerű "buy the dip" felkiáltással megveszi például a szétvert kínai technológiai cégeket, mondván, hogy ezekben a sztori fundamentális oldalról nem igazán változott, és a későbbiekben Kínának igenis nagy szüksége lesz rájuk, a szigorúbb szabályozás pedig hosszabb távon akár meg is erősítheti a kínai óriáscégeket. Melyik oldalnak van igaza, és mely cégek lehetnek a Közös Jólét nevű politikai célkitűzés nyertesei és vesztesei?
Az Európai Bizottság még július 14-én mutatta be az új uniós klímacsomagot, amely számos javaslatot tartalmazott arra vonatkozóan, hogy hogyan lehetne elérni 2030-ra a korábban kitűzött 55 százalékos kibocsátáscsökkentést. Ehhez számos területen szükséges a szigorítás beleértve a villamosenergia-termelést, a közlekedést, a fűtést és az ipari termelést. Emellett javítani kell az energiahatékonyságot, növelni kell a megújulók részarányát és támogatni az alternatív megoldásokat, mint amilyen a tiszta hidrogén vagy a biomassza. Fontos azonban, hogy a klímasemlegesség elérése egy szociálisan fair átmenet legyen, ahol senkit sem hagyunk hátra - mondta el Beatriz Yordi, az Európai Bizottság klímaügyi főigazgatóságának igazgatója a Portfolio Sustainable World 2021 konferenciájának nyitóelőadásában.
A klímaváltozás döbbenetes károkat okoz, ezért rendkívül fontos, hogy a cégek, iparági szereplők felismerjék felelősségüket és minél gyorsabban meghatározzák és megvalósítsák fenntarthatósági célkitűzéseiket. A Portfolio eddig is nagy figyelmet fordított a környezeti terhelés minimalizálására, most pedig, a karbonlábnyom kiszámítása után, a Strive – és különböző széndioxid-semlegesítő hatású projektek – segítségével karbonsemlegessé teszi őszi konferenciáit.
Sok vállalatnak okoz fejtörést, hogy milyen módon, miből és milyen szabályoknak megfelelően induljon el a fenntarthatóság útján. Nem is csoda, hiszen egy hosszú távú, több évtizedre szóló jó döntést kell most meghozni, aminek a következményei rövid távon akár "fájdalmasak" is lehetnek sok gazdasági szereplő számára. A klímacélok elérése kapcsán beszélgettünk az energiaszektor átalakulásáról, a szén-dioxid-kvóta árának emelkedéséről, a magyar mezőgazdaság által használható eszközökről, az ingatlanpiac egyes új szabályozásairól és a banki szerepvállalásról, Pókos Gergellyel, az OTP Bank Zöld Program Igazgatóságának vezetőjével.
Az atomenergia jelenti a tartós megoldást a klímavédelem és a károsanyag-kibocsátás mérséklése szempontjából - jelentette ki csütörtökön Eduard Heger szlovák miniszterelnök az Ausztriában zajló, elsősorban európai uniós kérdésekre koncentráló alpbachi nemzetközi fórumon.
A beruházások mértéke mellett azok szerkezete is meghatározó a gazdasági felzárkózás szempontjából - ezt mutattuk be korábbi cikkünkben. A hazai beruházási ráta historikusan és nemzetközi összevetésben is magas szintre emelkedett az elmúlt években, ugyanakkor szerkezete még a 20. századi gazdasági struktúrát tükrözi. Magas arányt képviselnek benne ugyanis az építési beruházások, miközben az immateriális javakba és zöld gazdaságba történő befektetések aránya mérsékelt. A befektetés az „okos” tőkébe és a zöld beruházások ösztönzése alappillérei lehetnek a jövőbeli gazdasági fejlődésünknek.
Árvizek, erdőtüzek, sorra megdőlő melegrekordok és extrém időjárási viszonyok: az elmúlt évtizedekben a klímához köthető természeti katasztrófák száma megsokszorozódott, ezek kapcsolata a klímaváltozással pedig évről évre szorosabbnak tűnik. A megoldás egyszerű, ám kivitelezése igazi embert (emberiséget) próbáló feladat: csökkenteni kell a károsanyag-kibocsátást és át kell állni a fenntartható megoldásokra. Nem csak állami hatáskör ennek az elérése, a gazdaság minden szintjén, minden szereplőnek megvan a maga felelőssége a fenntartható jövő kialakításában. Mit tehet az állam, mit a vállalkozások? Miért is éri meg egyáltalán a marketingen túl fenntarthatóvá tenni egy cég működését? Hogyan tud zöldülni a pénzszektor, és mit hoz a jövő az energiapiacon, ahogy egyre fogynak a szén-dioxid kvóták? A kommunikáció szintjén már minden szereplő elkötelezte magát, de mégis, hogyan valósítják meg a klímasemleges célkitűzéseket a gyakorlatban? Feszítő, égető kérdések ezek, amelyekkel mind foglalkozunk a Portfolio szeptember 7-ei Sustainable World 2021 konferenciáján.
Nem lett volna szabad gyilkosokat visszaengedni a társadalomba.
Donald Trumpot is túlszárnyalta.
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
